Gyakori kérdések

Szerződő, Biztosított

Szerződő lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szerződést a Biztosítóval megköti. A szerződő a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, és a Biztosító is hozzá intézi jognyilatkozatait. A biztosítási díjat általában a Szerződő fizeti, de a Szerződő és a díjfizető személye különböző is lehet. Biztosított a szerződésben név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik. A Szerződő és a Biztosított személye gyakran egybeesik.

A szerződés létrejötte, megszűnése

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre oly módon, hogy a Szerződő által aláírt biztosítási ajánlat alapján a biztosító kötvényt bocsát ki. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott 15 napon belül visszautasítja. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Természetesen érdekmúlással (pl.: eladás) is megszűnhet a biztosítás, ekkor a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig illeti meg a biztosítót, amikor az érdekmúlás bekövetkezett. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosítási összeg

A biztosítási összeg nem más, mint a biztosító térítésének felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A biztosítási összeget mindig a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőponti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

Építés alatt álló épületek

A biztosítók többsége nem vállal kockázatot építés, átépítés alatt álló épületekre, legalábbis a lakásbiztosítás keretein belül, de lehetőség van ún. Építés-szerelésbiztosítás megkötésére. Ennek megkötését közvetlenül a biztosítónál kell kezdeményezni.

Értéktárgyak biztosítása

Gyakran felmerülő kérdés, hogy értéktárgyainkat (ékszereket, gyűjteményeket, művészeti alkotásokat) milyen értéken kell szerepeltetni a biztosítási szerződésben. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mert kár esetén már nyilván tudni fogjuk, hogy mennyi kártérítést szeretnénk kapni a biztosítótól – a biztosítási összeg pedig ennél ne legyen kevesebb. Természetesen kérhetjük szakértő, becsüs segítségét is, az általa adott szakvéleményt pedig csatolhatjuk is a biztosítási szerződéshez.

Milyen tartamra kötődnek a lakásbiztosítási szerződések?

A lakásbiztosítási szerződések általában határozatlan tartamra jönnek létre, de létezik olyan feltétel is mely határozott tartamot említ. A biztosítási szerződések évfordulója társaságonként változik, így pl. lehet: minden év január elseje, vagy a biztosítási ajánlattételt követő hónap első napja is.

Alulbiztosítás

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékhez aránylik (aránylagos kártérítés). Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés. Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.

Túlbiztosítás

A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újértékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy újértékének meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

Többszörös biztosítás

Ha a szerződő valamely más biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosító társaság nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval. Többszörös biztosítás esetén a későbbi időpontban kötött szerződés a korábban létrejött szerződéssel megegyező kockázatra és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.

Milyen felelősségbiztosítást köthetünk lakásbiztosításunkhoz?

A felelősségbiztosítás a biztosított által magánszemélyi minőségben másoknak okozott károkat téríti meg. A felelősségbiztosítás alapján tehát a Biztosító megtéríthet személlyel vagy vagyonnal kapcsolatban keletkezett károkat is. A szerződésekben rögzítik a Biztosító által fizetendő kártérítés maximális összegét.

Indexálás, értékkövetés

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint: A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, karbantartási árindex illetve fogyasztói árindex. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

Mi történik akkor, ha a biztosítási kötvény megérkezése előtt történik a káresemény?

A biztosítási szerződésnek a kötvény csupán jele, a szerződés érvényes a biztosítási kötvény nélkül is. Ennek megfelelően, ha a biztosítótársaság az ajánlatot nem utasította el írásban – a hozzá történt beérkezést követő – 15 napon belül, úgy az Ön szerződése érvényes – a biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási esemény bekövetkeztekor beáll.

Teendők betöréses lopás, rabláskár elszenvedése esetén

A lehető legrövidebb idő alatt értesíteni kell a rendőrséget az eseményről. Ezt követően, de mindenképpen a káreset bekövetkezését követő két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. Ez esetben is érvényes, hogy a kárfelmérésig a helyszínt lehetőleg változatlanul kell hagyni.

Mi a teendő tűzkár esetén?

Tűzkár esetén az első teendő a tűzoltó hatóság értesítése. Természetesen a kárenyhítési kötelezettség itt is terheli a szerződőt, így a menthető értékeket biztonságba kell helyezni, illetve magát a tüzet is oltani kell amennyiben lehetséges. Ennek a költségét a biztosítási összeg meghatározott százalékáig a biztosító egyébként meg is téríti.

A kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. A biztosítóval egyeztetni kell a kárfelmérés időpontját. A megrongálódott vagyontárgyak helyreállítását csak a kárfelmérést követően szabad megkezdeni, kivéve ha további kárt, károkat előzünk meg beavatkozásunkkal. Ez a kárbejelentés valóságtartalmának ellenőrzése miatt szükséges.

Villámcsapás és másodlagos hatása

Sokat nem értik, hogy mi a különbség a villámcsapás, és a villám másodlagos hatása (indukció) között, és hogy miért kell a másodikat kiegészítő biztosításban szerepeltetni. Eredetileg a lakásbiztosítási szerződések csak a villámkárokat tartalmazták. Ez alapján a biztosítók kizárólag a biztosított épületbe (vagy annak közvetlen közelébe) becsapó villám által okozott károkat térítették, és csak úgy, ha a villám becsapódási helyén a mechanikai hatás miatt keletkezett károk is megállapíthatóak voltak. Ha azonban a villám távolabbra csap be (vagy éppen két felhő között keletkezik), akkor ilyen mechanikai hatásról, közeli becsapódási helyről nem beszélhetünk, de az érzékeny elektronikai berendezések (pl. számítógép, video) a keletkező túlfeszültségtől tönkremehetnek. A kiegészítő biztosítás ezekre a károkra nyújt fedezetet.

Hogyan állapítja meg a biztosító a kártérítés összegét?

A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerülnek térítésre: a/ Részleges kár esetén:

  • Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
  • Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.b/ Teljes kár esetén:
  • Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a biztosítási összegig
  • Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értékenc/ Festés, mázolás tapétázás, fal-és padlóburkolat részleges vagy teljes kára esetén:
  • Ha az elhasználódottság mértéke50%, vagy ez alatti: helyreállítási , javítási költségen
  • Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken

A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítésre: a/ Részleges kár esetén:

  • Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
  • Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.b/ Teljes kár esetén:
  • Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a biztosítási összegig.
  • Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értékenc/ Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a bekövetkezett kárért. Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a kárt a tulajdonos részére káridőponti (avult) értéken téríti meg.

Üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre: a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek. Felelősségbiztosítási károk térítése: a felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában téríti meg a Biztosító. Baleset biztosítási károk térítése: Baleset biztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a szerződési feltételekben meghatározott baleset biztosítási összeg.

Milyen adatokra van szükség a lakásbiztosítási kárrendezéshez?

Amire mindenképpen szüksége lesz:

  • a szerződő neve, születési dátuma, anyja neve
  • a biztosított neve, születési dátuma, anyja neve
  • a szerződésszám (ami a kötvényen található)
  • a kockázatviselés helye,
  • a biztosított vagy annak képviselőjének elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail)
  • a káridőpont, (év, hónap, nap, kb. óra)
  • a káresemény megnevezése,
  • a kárhelyszín címe,
  • a kár keletkezésének rövid, tényszerű leírása,
  • a károsodott vagyontárgyak megnevezése,
  • a kár becsült összértéke
  • a különleges értéket képviselő vagyontárgyak károsodása esetén ezek részletes adatai is szükségesek.

A lakásbiztosítási kárrendezéshez feltétlen szükséges iratok

Amire mindenképpen szüksége lesz:

  • Tűz és robbanáskárok esetében a tűzrendészeti hatóság határozata
  • Nyomozást megszüntető rendőrségi határozat, ügyészségi vádemelési javaslat, vagy bírósági végzés szükséges a betöréses lopás, illetve a rablás és kifosztás károknál.
  • A nagyobb összegű épületkárok esetében általában szükséges a – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lap bemutatása is.